Kép: Pexels/Hert 2026. október 9.
Miért nem tudunk leszokni a Büszkeség és balítélet megfilmesítéséről? – Könyvadaptációk
Van néhány könyv, amelyet egyszerűen nem lehet békén hagyni. Jane Austen Büszkeség és balítélet című regénye pontosan ilyen. Újra és újra filmre és televízióra kerül, a rendezők minden generációja megtalálja benne a saját Lizzyjét és Darcyját – és mi, nézők, újra megnézzük. De miért kell ugyanazt a történetet ennyiszer elmesélni?
Talán azért, mert Austen története egyszerre romantikus, szellemes és meglepően modern. A szerelem mellett társadalmi helyzetről, pénzről, házassági kényszerről, családról és az első benyomások veszélyeiről szól. A történet alaphelyzete pedig szinte kimeríthetetlenül jól adaptálható: minden korszak újraértelmezheti, mit jelent Elizabeth Bennet és Mr. Darcy találkozása.
Hányféleképpen lehet ugyanazt elmesélni?
Nagyon sokféleképpen.
A legismertebb változatok közé tartozik az 1940-es Laurence Olivier–Greer Garson-film, az 1980-as BBC-sorozat, az 1995-ös, Jennifer Ehle és Colin Firth főszereplésével készült legendás BBC-adaptáció, valamint Joe Wright 2005-ös mozifilmje Keira Knightley és Matthew Macfadyen alakításával.
És bár mind ugyanabból a regényből indul ki, egyáltalán nem ugyanazt az élményt kínálják. Az 1995-ös sorozatnak például van ideje kibontani Austen világát és párbeszédeit, míg a 2005-ös filmnek mindössze nagyjából két órába kell belesűrítenie a történetet. Ezért utóbbi sokkal romantikusabb, vizuálisabb és érzelmesebb hangsúlyokat kapott.
A változtatások néha egészen aprók, máskor jelentősek. Egy filmnek nincs lehetősége minden belső gondolatot, társadalmi árnyalatot és mellékszereplőt megtartani. Cserébe olyasmit tud, amire a könyv nem képes ugyanígy: egy pillantással, egy gesztussal, egy zenével vagy egy tájképpel teremthet hangulatot.
Mi működik jobban a könyvben?
Austen egyik legnagyobb ereje éppen az, amit nehéz vászonra vinni: a nyelv.
Elizabeth gondolatai, ironikus megjegyzései és Austen finom humora a regényben közvetlenül működnek. A szerző sokszor úgy mutatja meg a szereplők önámítását, hogy közben az olvasó már többet tud náluk.
A filmnek viszont más fegyverei vannak. Colin Firth egyetlen tekintete vagy a híres kézmozdulata például olyan kulturális pillanattá vált, amelyet Austen olvasói valószínűleg nem ugyanígy képzeltek el. A 2005-ös film pedig a tájakkal, a zenével és a képek romantikájával olyan érzéki világot teremt, amely egészen másképpen hat.
Ezért talán nem is érdemes eldönteni, hogy a könyv vagy a film a jobb.
Másban jók.
És mi jön most?
Austen rajongói 2026-ban sem maradnak új változat nélkül. December 3-án érkezik az új hatrészes Pride and Prejudice sorozat, amelyet Dolly Alderton írt, Euros Lyn rendezett, Elizabeth Bennetet pedig Emma Corrin, Mr. Darcyt Jack Lowden alakítja. A szereplők között Olivia Colman és Rufus Sewell is feltűnik.
Ez már önmagában is érdekes vállalkozás: vajon mit tud hozzátenni egy 21. századi alkotópáros egy több mint kétszáz éves történethez?
A válasz valószínűleg nem az lesz, hogy „ugyanazt még egyszer”. Egy új adaptáció mindig egy kicsit arról a korról is mesél, amelyben elkészül.
Mary Bennet végre kilép az árnyékból
2026-ban ráadásul nemcsak Elizabeth történetét nézhetjük újra, hanem a család egyik legkevésbé ismert lányáét is.
A BBC és a BritBox The Other Bennet Sister című sorozata Janice Hadlow regénye alapján Mary Bennetet állítja a középpontba. A tízrészes sorozat Mary önállósodásáról, identitáskereséséről és szerelmi életéről szól, miközben a Büszkeség és balítélet jól ismert világát egészen más szemszögből mutatja meg. Ella Bruccoleri alakítja Maryt, édesanyját Ruth Jones, édesapját Richard E. Grant játssza.
A sorozat ráadásul olyan sikeres lett, hogy háromrészes karácsonyi különkiadással is folytatódik.
Ez jól mutatja, hogy Austen világa még mindig képes új történeteket inspirálni.
Elveheti-e a film az olvasókat a könyvtől?
Éppen ellenkezőleg: sokszor visszaviszi őket hozzá.
Egy sikeres film felkeltheti az érdeklődést az eredeti regény iránt, új olvasókat vezethet egy klasszikushoz, és olyanokkal is megismertetheti Austent, akik egyébként soha nem vették volna kézbe a könyvet.
Persze a film el is ronthat egy adaptációt. Ha túlságosan leegyszerűsíti a történetet, elveszi a szereplők összetettségét, vagy csak a romantikus szálat hagyja meg, akkor egy gazdag regényből könnyen maradhat egy szép, de sekélyes szerelmi történet.
De talán nem ez a legnagyobb veszély.
A könyveket nem a filmek fogják kiszorítani. Inkább az jelenthet veszélyt, ha azt hisszük, hogy egy történetnek csak egyetlen jó változata lehet.
Elizabeth Bennet ugyanis minden új adaptációban egy kicsit más lesz.
És talán éppen ezért működik még mindig.
Forrás: Netflix Tudum, BBC Literary Archive, BFI, BritBox, The Times
