, , , , , ,

Egy polihisztor vállalkozó emlékiratai

Görcs Imre

Az utolsó fejezet – és ami azelőtt történt (megjelenés 2025 őszén)

Műfaj: életrajzi regény

2025

Impresszió Kiadó

keménytáblás, védőborítóval

Görcs Imre Az utolsó fejezet és ami azelőtt történt című memoárja tanulságos történeteket vonultat fel a polihisztor vállalkozó életéből. Megírására már jó ideje készült, de rengeteg elfoglaltsága lévén, nem talált rá időt. Betegsége alatt, földi tartózkodásának utolsó évében jegyezte le élete legfontosabb eseményeit, hol otthoni dolgozószobájának asztali gépén, hol kórházi ágyon fekve, egy iPad-en örökítette meg mindazt, amit el akart mesélni. Mesélnivalója márpedig akadt bőven.

Görcs Imre 1949-ben született a győr-moson-sopron megyei faluban, Kónyban, mindössze öt évvel a második világháború után. Visszaemlékezéseiben felidézi milyen volt kisgyermekként a falusi lét, megismerjük a családtagokat, a barátokat, példaképeket, akik sorsát egyengették és jellemét formálták. Kamasz diákként a megye legnagyobb városában, Győrben ismerkedett az élettel, majd fiatal, pályakezdő férfiként a Német Demokratikus Köztársaságban töltött éveibe enged betekintést. Elmeséli, mikét sajátította el autodidakta módon a német nyelvet olyan szinten, hogy később tolmácsként és szakfordítóként is megállja a helyét,  miként tett szert közvetítő szerepére az Audi-gyár győri telephelyének alapításakor. Megismerjük, hogyan lett a katonaság alatt pénzügyi írnok és ez miben segítette a későbbi élete során, majd a legendás RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyárban szerzett gépimportos tapasztalairól, a családdal és a sárga Dacia-val nyugaton tett nagyutazásairól mesél a szocializmus idejéből. Végül a rendszerváltás utáni éveket, a vállalkozóvá válását mutatja be: negyvennégy évesen megalapította szinte a semmiből a saját cégét a nappaliban egy Erika írógéppel és egy faxkészülékkel. A vállalkozást GIMEX-nek nevezte el, amelynek húsz évig az ügyvezetője volt. 2001-ben a prémium gépipari elemeket gyártó, hetedik generációs, német ROEMHELD hivatalos és kizárólagos magyarországi forgalmazója lett, 2010-ben pedig átvehette "A legjobb kisvállalkozásnak" járó Kisalföldi Presztízs-díjat. Lelkes tagja volt a Rotary Club Győr Rábának, sokat jótékonykodott, igazi lokálpatrótának tartotta magát, és aktívan részt vett a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara életében is. Az általa alapított családi vállalkozás ma meghatározó szerepet tölt be a magyarországi gépiparban a speciális területnek számító munkadarab befogástechnikai elemek és rendszerek révén. A családi vállalkozás 2018-ban létrehozta a "Görcs Imre díjat" az alapító emlékére, mellyel tehetséges fiatalokat és a helyi közösségi életben nagy szerepet játszó, nonprofit szervezeteket támogatnak.

Az utolsó fejezet - és ami azelőtt történt rendkívül őszinte, izgalmas, szórakoztató és tanulságos időutazás; egy sokat tapasztalt, kíváncsi, fáradhatatlan, igazságszerető ember életébe enged betekintést.

Tervezett megjelenés: 2025 őszén

Hamarosan előrendelhető!

Görcs Imre 1949-ben született Kónyban.

Eredetileg villanyszerelőnek tanult, középiskolai tanulmányai után lehetősége nyílt az akkori Német Demokratikus Köztársaságban dolgozni három éven keresztül, ahonnan magabiztos nyelvtudással tért haza. Később szakfordítói és tolmácsolási tevékenységet is végzett.

Felsőfokú képzettséget szerzett a Külkereskedelmi Főiskolán, melynek későbbi munkája során nagy hasznát vette. Húsz éven át dolgozott a győri RÁBA Gépgyár Gépimport osztályán, majd a rendszerváltást követően, negyvennégy évesen saját vállalkozást alapított, amelyet lépésről-lépésre épített fel. A cég ma 25 főnek ad munkát és 2014-ben átlépte az egymilliárdos forgalmat.

Mindig is lokálpatriótának tartotta magát, kónyi gyökerekkel, büszke győriként. Haláláig aktív tagja volt a Rotary Club Győr Rábának.
Imádta a jó társaságot, a verseket, a kapcsolatépítést és a muzsikálást – autodidakta módon tanult meg szintetizátoron játszani a ’90-es években.

Kórházi ágyán írta meg kalandos és tanulságos élettörténetét, melyet a halála miatt csak részben tudott befejezni, de emléket állítva ezzel a huszadik század második felét megélő generációnak.