Kép: Pexels/Lisa Stroud 2026. november 6.
„Who made my books?” – Fenntarthatóság a könyvkiadásban
A „Who made my clothes?” – vagyis „Ki készítette a ruhámat?” – kérdése már a divatiparban is arra ösztönöz, hogy a vásárlás előtt a termék eredetére és előállításának körülményeire gondoljunk. De vajon eljön az idő, amikor a könyvesboltban is megkérdezzük: ki készítette a könyvemet, hol nyomtatták, milyen papírra készült, és mennyi emberi munka van mögötte?
A könyvipar a tudás, a kultúra és a történetmesélés egyik legfontosabb hordozója. Ugyanakkor a könyvek előállítása is erőforrásokat igényel: papírra, energiára, nyomdai munkára, csomagolásra és szállításra van szükség. A fenntarthatóság ezért ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a kiadók, nyomdák, könyvkereskedők és olvasók közös ügye.
Papírkönyv vagy e-könyv: melyik a fenntarthatóbb?
A digitális olvasás első pillantásra környezetbarát alternatívának tűnik. Nincs szükség papírra, nyomdafestékre vagy fizikai szállításra. Az elektronikus könyvek előállítása és olvasása azonban szintén energiafelhasználással jár, az eszközök gyártásának pedig saját környezeti terhe van.
Egy 2026-ban megjelent, a könyvpiac digitalizációját vizsgáló tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdés összetettebb annál, mint hogy a digitális formátumot automatikusan fenntarthatóbbnak tekintsük. A sokat olvasók számára az e-könyv csökkentheti a környezeti terhelést, míg a papírkönyvek előnye különösen akkor érvényesülhet, ha több ember olvassa ugyanazt a példányt. Az is számít, hogy a digitális formátum valóban kiváltja-e a nyomtatott könyvet, vagy egyszerűen csak további fogyasztást eredményez.
A papírkönyvnek tehát minden bizonnyal marad jövője. A kézbe vehető tárgy, a lapozás élménye, a könyvtárgy esztétikája és a gyűjtés öröme sok olvasó számára önmagában is érték. A kérdés inkább az, hogyan készíthetjük el úgy, hogy a lehető legkevesebb felesleges erőforrást használjuk fel.
A könyv második élete
A ruhák secondhand piaca már megmutatta, hogy a használt termék nem feltétlenül jelent alacsonyabb értéket. Sőt, lehet egyedi, különleges, történettel rendelkező darab is. Miért ne gondolkodhatnánk ugyanígy a könyvekről?
Az antikváriumok, a könyvcsereprogramok, a közösségi adásvételi felületek és a könyvtárak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kötet ne csak egyetlen olvasót szolgáljon ki. Egy használt könyv megvásárlása meghosszabbíthatja a tárgy életét, miközben új olvasóhoz juttatja el a történetet.
Ez különösen fontos lehet olyan könyveknél, amelyeket egyszer olvasunk el, de nem feltétlenül szeretnénk örökre megtartani. Más kötetek viszont éppen attól válnak értékessé, hogy generációkon át öröklődnek. A fenntarthatóság nem azt jelenti, hogy ne vegyünk új könyvet, hanem azt, hogy tudatosabban gondolkodjunk a könyvek teljes életútjáról.
Hol készült a könyvem?
A könyv eredete is egyre érdekesebb kérdéssé válhat. Nem mindegy, honnan érkezik a papír, hol történik a nyomtatás és a kötészet, milyen energiaforrásokat használnak, illetve mekkora utat tesz meg a kész kötet, mielőtt az olvasóhoz kerül.
Egy távol-keleti nyomda nem feltétlenül jelent automatikusan nagyobb környezeti terhelést, ahogyan a hazai gyártás sem garantálja önmagában a fenntarthatóságot. A papír eredete, a nyomda energiafelhasználása, a gyártási hatékonyság és a szállítás együtt határozzák meg a könyv környezeti lábnyomát.
Mégis fontos szempont, hogy a hazai nyomdai megrendelések magyar vállalkozásoknak, munkavállalóknak és beszállítóknak biztosíthatnak munkát. A helyi gyártás emellett rövidebb szállítási útvonalakat is lehetővé tehet. Az igazi előrelépés az volna, ha a kiadók egyre átláthatóbban kommunikálnák, hol és milyen körülmények között készülnek a könyveik.
A nemzetközi könyvkiadói fenntarthatósági kezdeményezések már foglalkoznak a könyvek szén-dioxid-lábnyomának mérésével, a felelősen beszerzett papírral, a túltermelés visszaszorításával és a helyi, igény szerinti nyomtatás lehetőségével.
Olcsóbb könyvek az AI korában?
A fenntarthatóság másik nagy kérdése a mesterséges intelligencia térnyerése. Az AI segíthet a szövegek előkészítésében, a fordításban, a korrektúrában és a kiadói adminisztrációban. Egyes munkafolyamatok gyorsabbá, bizonyos esetekben olcsóbbá válhatnak.
Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy az AI-val készített könyv olcsóbb lesz az olvasónak. Az árban a szerkesztés, a grafikai tervezés, a jogdíjak, a nyomtatás, a terjesztés, a marketing és a kereskedelmi árrés is szerepet játszik. Ráadásul a minőségi emberi szerkesztés és ellenőrzés továbbra is időt és szakértelmet igényel.
Az AI által generált szövegek tömeges megjelenése újabb dilemmát is felvet: ha egyre olcsóbbá válik a tartalom előállítása, nem éppen a valóban gondosan megírt, szerkesztett és megtervezett könyv lesz-e az, amely kitűnik a kínálatból?
A kézműves könyv mint ritka kincs?
Lehetséges, hogy a jövőben különleges értéket képvisel majd az a könyv, amelynek minden részletében felismerhető az emberi alkotómunka: az író saját hangja, a szerkesztő figyelme, a fordító érzékenysége és a könyvtervező gondossága.
A „kézműves könyv” nem feltétlenül kézzel nyomtatott, drága művészkönyvet jelent. Lehet egy gondosan szerkesztett regény is, amelyet felelősen beszerzett papírra, átgondolt példányszámban nyomtatnak, és amelynek készítői vállalják az alkotói folyamat átláthatóságát.
Az AI-mentesség akár megkülönböztető értékké is válhat, de nem szükségszerű, hogy minden olvasó számára ez legyen a minőség mércéje. Fontosabb lehet a hitelesség, az eredetiség, a szakmai gondosság és az, hogy a kiadó őszintén beszéljen a használt eszközökről.
A könyv értéke túlmutat a papíron
A fenntartható könyvipar nem egyetlen nagy döntésen múlik. Sok apró választásból áll össze: megfelelő példányszám, felelősen beszerzett papír, átgondolt szállítás, használtkönyv-forgalom, minőségi szerkesztés és átlátható gyártási folyamatok.
Talán hamarosan valóban felkerülhet a könyvek mellé is a kérdés: "Who made my books?" Ki írta, ki fordította, ki szerkesztette, ki nyomtatta – és milyen körülmények között készült?
Mert a könyv nem csupán egy termék, amelyet elolvasunk, majd félreteszünk. Kultúrát közvetít, munkát teremt, emlékeket őriz, és akár évtizedeken át velünk maradhat.
A jövő fenntartható könyve ezért nem feltétlenül digitális vagy papíralapú, nem feltétlenül AI-val készült vagy AI-mentes. Hanem olyan könyv, amelynek létrejötte során a kiadó és az olvasó is figyelembe veszi a minőséget, az emberi munkát és a környezet iránti felelősséget.
Forrás: Green Book, Alliance, International Publishers Association - Publishing 2030 Accelerator, ScienceDirect, Copyright Office
