Hír

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a könyvek világába is belépett. Ma már képes ötleteket gyűjteni, történetvázlatot készíteni, karaktereket kidolgozni, szöveget átfogalmazni, fordítani, sőt akár teljes fejezeteket vagy könyveket is létrehozni. Ez óriási lehetőség az írók, szerkesztők és kiadók számára – ugyanakkor komoly kérdéseket is felvet az irodalom jövőjéről.

Gyorsabb könyv egyenlő több könyv?

Az AI egyik legkézzelfoghatóbb előnye a gyorsaság. Egy író néhány perc alatt ötleteket kérhet egy történethez, különböző cselekményváltozatokat dolgoztathat ki, vagy segítséget kaphat egy elakadt jelenethez. A kiadói munkában is felgyorsíthat bizonyos folyamatokat: segíthet a szövegek előzetes ellenőrzésében, összefoglalók, fülszövegek vagy marketinganyagok készítésében.

A fordításban szintén jelentős időt takaríthat meg, különösen az első munkaváltozat elkészítésében. A lektor vagy műfordító azonban továbbra is kulcsszereplő: a természetes nyelv, a kulturális utalások, a stílus és a szerző egyéni hangjának megőrzése olyan területek, ahol az emberi döntésnek különösen nagy jelentősége lehet.

Vagyis az AI felgyorsíthatja a könyv útját az ötlettől a megjelenésig – de a gyorsabb nem feltétlenül jelent jobbat.

Egyedi történetek vagy irodalmi sablonok?

Itt válik igazán izgalmassá a kérdés.

A mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű korábbi szövegből tanulja meg a nyelvi és stiláris mintázatokat. Éppen ezért nagyon ügyesen felismeri, hogy egy romantikus regényben milyen konfliktusok, fordulatok vagy karaktertípusok „szoktak” működni.

De éppen ez lehet a gyengesége is.

Ha az AI-t arra kérjük, hogy írjon „egy izgalmas romantikus regényt sok fordulattal”, könnyen olyan történetet kapunk, amely technikailag működőképes, mégis ismerősnek hat. Mintha már olvastuk volna valahol. Az igazán egyedi irodalmi mű azonban gyakran éppen abból születik, ami nem követi a mintát: egy személyes tapasztalatból, furcsa gondolatból, sajátos világlátásból, egy szerző emlékeiből, tévedéseiből és nyelvi játékából.

Az AI kiválóan kombinálhatja a meglévő mintákat. Az azonban már más kérdés, hogy képes-e ugyanúgy **megélni és átélni** azt a világot, amelyről ír.

Vajon több ember fog olvasni?

Erre nincs egyszerű válasz.

Az AI segítségével valóban megszülethet több könyv, több nyelven és gyorsabban. Készülhetnek személyre szabott történetek, például egy adott életkorhoz, érdeklődéshez vagy olvasási szinthez igazítva. Ez akár új olvasókat is megszólíthat.

Ugyanakkor a könyvek számának növekedése nem feltétlenül jelenti az olvasás iránti érdeklődés növekedését. Ha néhány kattintással végtelen mennyiségű, hasonló történet állítható elő, az olvasó számára éppen a választás válhat nehezebbé. A könyvpiac már ma is hatalmas kínálattal küzd. Az AI ezt tovább növelheti.

Kiszoríthatja az AI az emberi írót?

Rövid távon valószínűbb, hogy átalakítja, mintsem megszünteti az emberi szerző szerepét.

A könyv ugyanis nem pusztán szöveg. Egy szerző neve, személyisége, életútja, gondolkodásmódja és sajátos hangja is része annak, amit az olvasó keres. Egy könyvklubban sem csupán a cselekményről beszélgetünk: arról is, hogy mit akart mondani a szerző, miért éppen úgy írta meg, és milyen világot látunk az ő szemén keresztül.

Az AI ezért valószínűleg nem az irodalom végét jelenti, hanem egy új eszköz megjelenését.

A kérdés inkább az lesz, hogy ki hogyan használja.

Lehet belőle gyorsító, ötletelő, szerkesztési segéd vagy fordítást támogató eszköz. De ha az emberi gondolat helyére kerül, könnyen létrejöhet egy olyan könyvpiac, ahol egyre több a szöveg, miközben egyre kevesebb az igazán emlékezetes történet.

Talán éppen ezért a jövőben még értékesebbé válhat az, amit egy algoritmus nehezen tud utánozni: az ember saját hangját.

>> Szeretnél valódi emberek által írt könyvek közt böngészni? Nézz körül webshopunkban!